Kellemes érzések

A multnap írtam, hogy vásároltam pár anyagot a helyi textilgyár bemutató üzletéből. Két boltjuk is van, az egyikben már megmutattam mihez kezdek kicsi mennyiségű anyagokkal. Tudjátok náluk főleg ágyneműnek veszik az emberek az anyagokat, így fura amikor én veszek 1-1 méter anyagot. Ma a másik boltban is megmutattam két munkámat. Itt nagyon ismeretlen dolog a foltvarrás, alig művelik páran, a kis hölgy csak bámult miket lehet alkotni apró darabka anyagokból, aztán még egy másik vevő is megcsodálta. Ó, ha tudnák a profik miket alkotnak, én olyan vagyok mellettük mint az óvodások az egyetemisták mellett. De ettől függetlenül nagyon jól esett a dicséret, de kéredem én kinek nem esik jól? Persze vettem is még anyagokat, majd mutatom milyeneket.
Most megmutatom miket vittem bemutatónak. Az egyik egy edényfogó amit most karácsony előtt varrtam, teljesen tőlük vásárolt anyagokból. A másik a lányom babakocsi takarója, amit géppel varrtam de kézzel tűztem, még 2007 nyarán varrtam. Persze sem a varrás, sem a tűzés nem a legprofibb, de ezt nézzétek el nekem. Amúgy a takarót vittük a szülészetre is és ott is megcsodálta az egyik ápolónő, ő már tudta miről van szó, mert egy Franciországban élő rokona készít ilyesmit, azt hitte én is külföldről kaptam, de mondtam neki, hogy ezt én varrtam a leendő babámak az én két kicsi kezemmel :o)